Alapításának 35. évfordulója alkalmából a Bibó István Szakkollégium kétnapos szakmai konferenciát rendez. Április 25-én kerekasztal-beszélgetésekre meghívott vendégeink segítségével többek között az információs társadalom témakörébe tartozó jogi és politológiai problémákat térképezzük fel. Az április 26-i napon hallgatói előadásokra kerül sor: szakkollégistáink és a hazai jogi karok hallgatói, doktoranduszai ismertetik kutatási eredményeiket. A rendezvény fővédnöke dr. Stumpf István alkotmánybíró, alapító igazgatónk.

A konferencia helyszíne: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Aula Magna

RÉSZLETES PROGRAM

Április 25.

9:30-10:00 Megnyitó. Köszöntő beszédet mond Stumpf István alkotmánybíró, alapító igazgatónk és Milánkovich András igazgató.

Kávészünet

10:30-12:00 Bíróságok a 21. században – különbíróságok és nemzetek feletti szuperbíróságok

Az új közigazgatási bírósági szervezetrendszer létrehozása mentén fellángolt az a több évtizedes vita, hogy szükség van-e külön specializált bíróságokra, vagy sem. Meghívottjainkkal arról beszélgetünk, miben hoz változást a közigazgatási bíráskodás elkülönülése, milyen kihívásokat jelent ez a bírósági szervezetrendszer számára, továbbá megvizsgáljuk azt is, hogy vajon létezik-e nemzetek feletti szuperbíróság, meddig tart a nemzeti bíróságok szuverenitása a globalizálódó világban.

Ebédszünet

13:00-14:00 Az információszabadság aktuális kihívásai: fake news, internetes trollok, szavazás-befolyásolás

A kerekasztal résztvevői: dr. Bodolai László (Magyar Fejlődésért Alapítvány), dr. Fleck Zoltán (ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék) és dr. Ződi Zsolt (MTA TK Jogtudományi Intézet). Moderál: G. Szabó Dániel

„Az adat az új olaj” – tartja az egyre terjedő közvélekedés. A politika és gazdaság színterén hallani az Egyesült Államok választásainak orosz befolyásolásáról, és álhíreket terjesztő twitteres trollhadseregekről, míg az egyén mindennapjait alapjaiban határozzák meg a Facebook, a Google és az Apple platformjai. Az információs társadalomban átértékelődnek azok az alapvetéseink, amiket a sajtószabadságról, a demokráciáról és az adataink jelentőségéről gondoltunk. Milyen válaszok léteznek a technológiai forradalom információs kihívásaira? Hogyan változtathatja meg világunkat a mindent dokumentáló internetgeneráció belépése a politikába? Az információs háború volna az új hidegháború?

Szünet

14:30-15:30 A XXI. század bűncselekményei – Biztonság az online térben

A kerekasztal résztvevői: dr. Ambrus István (ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék), dr. Kökényesi-Bartos Attila (Pest Megyei Főügyészség) és dr. Monori Zsuzsanna. Moderál: Hodula Máté

Felhő alapú szolgáltatások, közösségi média, könnyen elérhető okos telefonok – a modern életmód meghatározó részei lettek. Azonban az intenzív digitális jelenlét számos olyan veszélynek teszi ki a felhasználót, amely eddig ismeretlen volt a nyomozati szervek és a jogszolgáltatás előtt. A kerekasztal során számos kapcsolódó kérdés büntetőjogi és kriminológiai megközelítésére kerül sor, amelyek jelentőségére az elmúlt évek során derült fény. Mennyire elterjedt az online zaklatás, és ezt hogyan lehet visszaszorítani? Milyen bűncselekményeket követnek el az ún. ’bosszúpornó’ feltöltői? Milyen veszélyeket rejt a felhasználó számára a közösségi média? Milyen lehetőséget biztosítanak a hazai jogszabályok az etikus hackereknek?

Kávészünet

16:00-17:00 Környezetkárosítás miatt indult kártérítési perek

A kerekasztal résztvevői: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna (BCE-GTK Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék), dr. Schiffer András (ügyvéd) és dr. Szalai Ákos (PPKE-JÁK Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet). Moderál: Szabó Júlia.

Egyre több pert indítanak államok ellen azért, hogy a bíróságok állapítsák meg az állam felelősséget a klímaváltozásért, és kötelezzék kártérítés megfizetésére vagy intézkedések megtételére. A perek többségét az USA-ban indítják, az állam ellen, és úgy tűnik, hogy a “klímaváltozás perek” új hulláma a nagyvállalatok ellen irányul (Lliuya v RWE AG – egy perui farmer perelte a német céget, mert állítása szerint az utóbbi által kibocsátott gázok hozzájárultak a globális felmelegedéshez, amely miatt az a veszély fenyegeti a lakóhelyét, hogy elárasztja egy olvadó gleccser/gleccsertó). Mit engedhet meg magának az állam ezen a téren, vannak-e előtte korlátok? Milyen jogai vannak a jelenlegi fiatal generációknak a jövőbeli élhető környezeti adottságokhoz, klímához?

Gálavacsora

Április 26.

09:00-10:30 Bibó István szabadságfogalma, a szabad társadalmak alapjai

A kerekasztal résztvevői: dr. Stumpf István (Alkotmánybíróság), dr. Zsidai Ágnes (ELTE-ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék) és dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (ELTE-ÁJK Alkotmányjogi Tanszék). Moderál: Gozdán Dóra.

11:00-12:30 Hallgatói előadások – I.

I. SZEKCIÓ

KÜHRNER LÁSZLÓ: Kis felnőttek? – A szivárvány színei a semleges államban

BUKOR LIZA: Az online gyűlöletbeszéd a közösségi média világában

DOMBROVSZKY BORBÁLA: Az iskolai szegregáció elleni fellépés lehetőségei

KISSZABÓ DÓRA: Az egészséges környezethez való jog elméleti megközelítései

II. SZEKCIÓ

KIS KRISZTIÁN PÉTER: A Renzi-féle alkotmányreform Olaszországban

SZALAI FLÓRA: Az Európai Unió vagy/és az emberi jogok?

DEÁKI DOROTTYA: Brexit az angol alkotmányosság rendszerében

BUDAI MIHÁLY EGON: A Kúria szerepe az európai uniós munkajog érvényesülésében

III. SZEKCIÓ

VILLÁM KRISZTIÁN: A sajtó (objektív) felelősségéről – alkotmányos szempontok érvényesítése a polgári jogi ítélkezésben

KOPPÁNY ZSOMBOR: Az online platformok versenyjogi megítélése

TATÁR ATTILA: A tárhelyszolgáltatók körében felmerülő felelősségi kérdésekről

KÁNTOR SÁRA: A netsemlegesség kérdésköre Magyarország vonatkozásában

Ebédszünet

13:30-15:00 Hallgatói előadások – II.

I. SZEKCIÓ

FARKAS ATTILA: Politika és média – A magyar médiahálózat szerkezete az Orbán-Simicska-konfliktus kirobbanása után

KISS ALEXANDRA: Szólásszabadság az egyetemen

NAGY TAMÁS NORBERT: Románia pártrendszere napjainkban – A PSD és a többiek

MIKUS ÁRON: A politikai diskurzusból kiszorult csoportok érdekképviselete és részvétele 2010 után

BALÓ SÁRA: Beteljesültnek vélt történelem – a liberális demokráciák huszonegyedik századi szabadságillúziója

GÁSPÁR KRISTÓF: Ki a miniszerelnök? A szerep újraértelmezése

II. SZEKCIÓ

FRANK MÁTÉ: A büntetőjogi felelősségre vonás problematikája az önvezető gépjárművek tekintetében

DR. TÓTH ANGÉLA: A korrupció elleni küzdelem szolgálatába állítható technológiák

DR. ILLÉS KRISTÓF: Az Európai Ügyészségről

DR. BARTHA BENCE: A Polgári Perrendtartás elsőfokú eljárásának szerkezete és a főtárgyalási modell

DR. BARNA LILI: Modern bírói szerepfelfogás

SZABÓ LÍVIA: A szoftverek védelmének összehasonlító jogi elemzése

III. SZEKCIÓ

KÁRÁSZ MARCELL: “A módosító javaslatot nem szívesen ugyan, de elfogadom” – A felsőház szerepe a zsidótörvények megalkotásában

KORMOS KRISZTIÁN: A magyar fejlődés zsákutcái? – A kiegyezés és a Horthy-korszak közjogi konstrukciójának összevetése

SZABÓ PATRIK: A felszín alatt – Adalékok az alkotmányos identitás elméleti és dogmatikai problémáihoz

GERA ANNA: Történelmi alkotmányunk vívmányai, avagy hogyan értelmezhető az Alaptörvény értelmezési szabálya

KISS REBEKA: Az önálló képviselői indítványok szerepe a törvényhozásban

SVEDA TAMÁS GYÖRGY: A Magyar Állam jogalkotással okozott kárért való felelősségének polgári jogi megítélése napjainkban

15:30 A konferencia zárása

18:00 Kötetlen est a szakkollégiumban

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!