Harkály-díj

A szakkollégium Közgyűlése, 2008-ban, az ELTE Bibó István Szakkollégium fennállásának 25. évfordulóján alapította meg a Harkály-díjat, abból a célból, hogy elismerésben részesítse azokat, akik a szakkollégium szakmai vagy közösségi életében különösen fontos szerepet játszottak, kiemelkedő szakmai – tudományos teljesítményükkel a Bibó hírnevét öregbítették

  A díjnak két fokozata is van, egy tudományos és egy közösségi. Az előbbit olyan volt szakkollégista kaphatja, akit a szakkollégiumi tagságának megszűnését követően kifejtett szakmai tevékenysége alapján, a Közgyűlés erre méltónak tart. A közösségi fokozat nem csak volt szakkollégistáknak adományozható, hanem bárkinek, akit a Közgyűlés, a közösségért kifejtett áldozatos munkájáért erre méltónak talál.

A díj odaítélése évente egyszer történik. Az eljárás során a szakkollégisták leadják jelöléseiket, melyeket a Választmány gyűjt össze, s terjeszt a Közgyűlés elé. A jelöltekről történő szavazás a Közgyűlésen történik, a díj átadására pedig ünnepélyes keretek között kerül sor.

Kik kapták eddig a díjat?

2021-ben a Harkály-díj tudományos fokozatát Korom Veronika, a közösségi fokozatát Szeidl Ágnes kapta meg.

Korom Veronika alumnánk, elsőroban a Nemzetközi és Európai Jogi Műhely szakmai munkájában segíti a kollégiumot. 2004-ben diplomázott jogászként az ELTE ÁJK-n, illetve párhuzamosan Marseilleben jogász alapszakos diplomát is szerzett. Végzését követően az Oxfordi Egyetemen folytatott LL.M.  tanulmányokat, majd pedig párhuzamosan az ügyvédi karrier és a tudományos élet felé vezető utat is bejárta. A Marseille-i Egyetem doktorált, közben pedig szakvizsgát tett Angliában és Franciaországban, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamaránál európai közösségi jogászként is nyilvántartásba vették. Közel egy évtizeden keresztül dolgozott nemzetközi választottbírósági, beruházásvédelmi ügyekre szakosodva Párizs különböző nemzetközi irodáiban (Clifford Chance, Shearman & Sterling, Bredin Prat), majd pedig a tavalyi évben kollégáival egy saját, a közép-európai régióra szakosodó, nemzetközi ügyvédi irodát (Queritius) nyitott. Ügyvédi munkája mellett a tudományos életben először különböző egyetemeken kutatási asszisztensként, majd pedig párizsi egyetemek, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójaként vett részt, számos publikáció szerzője. A jogászi közéletben is aktív, a 2019-ben megalakult Magyar Választottbírósági Egyesület alapító elnöke. 

Szeidl Ágnes a 2017-es őszi félév óta tart rendszeresen, félévente több csoportban is angol szaknyelvi kurzust szakkollégiumunkban. Azon kívül, hogy Ágnes a mindennapi jogászi tevékenységben remekül hasznosítható és nemzetközileg elismert tudást adott át nekünk, közösségileg és emberileg is sokat adott kurzusai résztvevőinek, ahol bibósok tucatjai tanultak az elmúlt években. Ágnes órái nemcsak szakmailag, de személyesen-közösségileg is sokaknak a legjobb bibós élményei közé tartoznak, ahol a közös feladatok megoldása, az intenzív együttes nyelvvizsgafelkészülés és az órák jó hangulata a bibós közösséghez közelebb kerülésben is segített. Ágnes egyébként angol, illetve jogász szakon is végzett, közel 20 éve tanít jogi szaknyelvet és szerkeszt tananyagokat.

2019-ben a Harkály-díj tudományos fokozatát Gyurkó Szilvia, a közösségi fokozatát Pozsár-Szentmiklósy Zoltán kapta meg. 

Gyurkó Szilvia 2002-ben végzett az ELTE-n és a Bibóban, majd a Columbia Egyetemen tanult tovább, ezt követően több szervezetnél végzett gyermekjogi kutató- és segítőmunkát. 2012-14 között az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatójaként, ezután a Terre des Hommes kelet-európai regionális tanácsadójaként dolgozott. Az általa alapított Hintalovon Alapítvány célja a gyermekek jogainak védelme, működtet ingyenes jogsegélyszolgálatot, szexedukációs programot és a középiskolások számára gyermekjogi ismereteket fejlesztő programot is. A Bibóba is rendszeresen visszatérő, igyekszik megosztani a kollégistákkal tapasztalatait, többek között a gyermekvédelemmel kapcsolatban.

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 2005-ben végzett az ELTE-n és a Bibóban, ezt követően PhD fokozatot szerzett az „Az általános alapjogi tesztek dogmatikája” c. értekezésével. Dolgozott a Magyar Helsinki Bizottságban, tagja a Nemzetközi Közjogi Társaságnak, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesület Közép- és Kelet-Európai Tagozatának Tanácsadó Testületének, valamint az Alkotmánybírósági Szemle folyóirat szerkesztőbizottságának. Jelenleg az Alkotmányjogi Tanszék vezetője. Szakkollégiumi tagsága alatt a közösség aktív tagja volt, részt vett a Felvételi Bizottság munkájában, ő vezette az első Közösségi Stábot. Egyetemi tanulmányai végeztével a Közjogi Műhely mentora, 2008-12 között a Bibó igazgatója volt, ezt követően pedig visszajáró oktató, és közösségi események résztvevője. Szívén viselte és viseli kollégium sorsát, ezen felül pedig az egyetemen is mindig számíthatnak rá a kollégisták mind emberi, mind szakmai tekintetben.

2018-ban a Harkály-díj tudományos fokozatát Sólyom Péter, a közösségi fokozatát Fazekas János kapta meg. 

Fazekas János 2004-ben szerzett diplomát summa cum laude minősítéssel az ELTE-n, majd elvégezte annak Jogi Továbbképző Intézetét, ezt követően ugyanitt szerezett PhD fokozatot az „A Kormány szervezetalakítási szabadsága. Keretek és korlátok” c. értekezésével. Jelenleg Közigazgatási Jogi Tanszék oktatója. Szakkollégiumunk alumnusza többször tartott különböző közigazgatási jogi témájú kurzusokat, vizsgafelkészítőket, továbbá részt vett a Coaching Programban. Aktív közösségi munkát végez az egyetemen: Kari Tanács tag, Szenátusi Tag, a Kari Oktatómentor Program társelnöke, és viselt tisztségeiben is a kollégiumot támogatja. Közösségi eseményeink rendszeres résztvevője és sosem késlekedik a szakkollégium támogatására sietni, mindig meleg szívvel gondol a Bibóra. 

Sólyom Péter 2005-ben végzett az ELTE-n és a Bibóban, ezt követően a Miskolci Egyetemen szerzett PhD fokozatot az „Alkotmány és politikai integráció” c. értekezésével. Szakkollégistaként a jogelméleti tagozatban remekelt az OTDK-n, szakkollégiumunk megbecsült tagja volt. Jelenleg a Debreceni Egyetem Alkotmányjogi tanszékének vezetője, a Somló Bódog társaság titkára és alapító tagja. Tudományos tevékenysége elsősorban a közjogi dogmatika, valamint Hans Kelsen jogelméletének vizsgálatára terjedt ki, több nyelven, angolul és németül is publikált. Korrekt, segítőkész, a hallgatók fejlődését szem előtt tartó ember, aki szívesen szakít időt arra, hogy segítse a kollégisták szakmai előmenetelét.

2017-ben a Harkály-díj tudományos fokozatát Gárdos-Orosz Fruzsina, a közösségi fokozatát Franczel Richárd kapta meg.

Franczel Richárd az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetének tanársegédje, az Alkotmányjogi Tanszék PhD-hallgatója, a Miniszterelnökség munkatársa, 2017 és 2016-ban pedig a Bibó lelkiismeretes óraadója. 

A „Magyarország alkotmányos intézményei – intézménylátogatás I-II”. címen híressé vált kurzus egy egész bibós generáció számára meghatározó élménnyé vált, ennek keretében ugyanis a szakkollégisták személyesen találkozhattak a magyar közjogi intézményrendszer felsővezetésével, a minisztériumoktól kezdve az Alkotmánybíróságon, az ÁSZ-on, a Kúrián, az NVI-n, az NVB-n túl egészen a köztársasági enökig. A hallgatók kávézhattak Zsolnayból Kövér Lászlóval, utaztak minisztériumi kisbusz Lázár János egy hódmezővásárhelyi eseményére, vittek citromfát Kocsis Máténak, Trócsányi Lászlóval beszélgettek a kodifikációs folyamatokról, és a kollégium falai közt vendégül látták többek között Sólyom Lászlót, Lenkovics Barnabást, Szili Katalint, Solt Pált, Kukorelli Istvánt… A találkozókat mindig komoly szakmai munka előzte meg, a szakkollégisták felkészültek az adott alkotmányos intézményből, a történetüktől kezdve a működésükön át az összes aktualitásig – így a találkozók alkalmával a tanulók közvetlenül intézhettek kérdéseket az intézményvezetőkhöz.

Franczel Richárd személyében egy páratlanul szorgalmas és jószándékú embert ismerhettek meg a bibósok, aki hatalmas tudását kiválóan adja át a hallgatóknak, aki a legnagyobb alázattal áll az oktatói munkához, és akire diákjai bármikor számíthatnak – akár szakmai kérdéseken kívül is. 


Gárdos-Orosz Fruzsina 2003-ban végzett az ELTÉ-n és a Bibóban, ezt követően elvégezte a CEU összehasonlító alkotmányjog szakát is. PhD témája az alkotmányos polgári jog volt, később az alkotmányjogi panasz intézményének összehasonlító elemzéséről publikált. A kurzuson kívül tutorált bibós dolgozatokat, részt vett a Pártelnökök a Bibóban sorozat szervezésében, és még számos más módon és formában segítette a hozzá forduló szakkollégistákat.Töretlen lelkesedéssel, jóindulattal és humorérzékkel vitte végig mindegyik csoportját, miközben szakmailag és emberileg is nagyon sokat adott a Bibónak. 2003-2007-ig Kukorelli István munkatársaként dolgozott az Alkotmánybíróságon, majd a Főtitkárság indítványelemzője volt 2011-2014 között. Gárdos-Orosz Fruzsina 2007 óta az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa, majd pedig igazgatója.
2014 óta az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Alkotmányjogi Intézetének egyetemi docenseként oktat alkotmányjogot. Alkalmanként megbízott oktató az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán is, a nemzetközi jogi tanszék és az alkotmányjogi tanszék megbízásából. Emellett az Acta Juridica Hungarica – Hungarian Journal of Legal Studies felelős társszerkesztője, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete Tanácsadó Testületének válaszott tagja, valamint a Central and Eastern European Forum for Young Legal, Social and Political Theorists Organising Board-jának tagja.

Tudományos érdeklődése az alkotmányjogon belül különösen az alapvető jogok tartalmának megállapítására és a rendes bírósági gyakorlatban való alkalmazására irányul, különös tekintettel a magánjogi jogvitákra, ezen belül is a személyiségi jogvédelemre és. Az e területeket érintő kutatásokkal szoros összefüggésben összehasonlító kontextusban vizsgálja az alkotmányjogi panasz jogintézményét, az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát. “Alkotmányos polgári jog?” címmel egy könyvet, több könyvfejezetet és számos cikket publikált e témákban. 

Noha a magyar tudományos élet egyik kiemelkedő alakja, nem vesztette el kapcsolatát a Bibóval sem.  A Közjogi Tudományok Műhelye szervezésében 2013/2014-es tanév őszi félévében, majd a 2016/2017-es tanévben is tartott összehasonlító alkotmányjog kurzust angol nyelven, emellett részt vesz a coaching programban, illetve a Bibó és a JTI közötti erősödő együttműködés egyik motorja.

2016-ban a Harkály-díj közösségi fokozatát Sebők Miklós kapta meg.

Sebők Miklós 2006-ban szerzett MA diplomát a Corvinuson közgazdaságtanból, majd 2010-ben az Egyesült Államokban, a Virginiai Egyetemen MA diplomát politikatudományból. 2014-ben doktorált politikatudományból, értekezésének témája a válság okozta delegáció a pénzügyi szabályozás területén. Tanított a Virginiai Egyetemen, a Bécsi Egyetemen, A Corvinuson és az Eltén. 2013 óta kutatási igazgatója egy nagyszabású közpolitikai kutatásnak az MTA-n, ahol tudományos munkatársként dolgozik. A kvantitatív szövegelemzés témájában nemzetközi konferenciák előadója havi rendszerességgel, megfordult Denverben, Chicagoban, Lisszabonban, Bécsben és sok más helyen. 2015-ben elnyerte a Kolnai Aurél-díjat a legjobb magyar nyelvű politikatudományi publikációért.

2015-ben a Harkály-díj tudományos fokozatát Dr. Andrékó Csilla, a közösségi fokozatát Dr. Tar Adrienn kapta meg.

Andrékó Csilla alumnuszunk irodavezető partnerként irányítja a Kinstellar (korábban Linklaters) Budapesti irodáját, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a Szakkollégiummal felépített szakmai kapcsolatnak. A kialakult együttműködés olyan gyakornoki programban valósult meg, amely keretében számos bibós dolgozhatott és dolgozik a Kinstellarnál gyakornokként, a végzést követően pedig többen ügyvédjelöltként helyezkedtek el az irodánál.  Andrékó Csilla mind regionálisan, mind az országban kiemelkedően elismert szakembernek számít bankjogi és pénzügyi jogi területeken. A magyar jogászokat és ügyvédi irodákat rangsoroló kiadványok szakterületén belül, hosszú évek óta első három magyar jogász közé sorolják.

Tar Adrienn 2002 és 2008 között volt karunk joghallgatója. 2003-tól a Bibó István Szakkollégium tagja. Szakmai munkáját a Civilisztikai Tudományok Műhelyében végezte, kiemelkedő színvonalon. Szakkollégistaként, majd nevelőtanárként is számtalan szakmai és közösségi eredmény köthető a nevéhez.

Diplomája megszerzését követően ügyvédjelöltként helyezkedett el, majd a szakvizsgák után 2011-től ügyvédként kezdett el dolgozni a Szecskay Ügyvédi Irodában, ám eközben sem hagyta el a szakkollégiumot: 2008 és 2012 között a Civilisztikai Tudományok Műhelye szakmai munkáját segítve és szervezve nevelőtanárként működött. 2012. március 1-jén vette át a Szakkollégium igazgatói tisztségét, amelyet 2016. február 29-éig viselt. E négy év alatt – mellette ügyvédként is tevékenykedve – párját ritkító munkabírással, precizitással, kreativitással és kedvességgel látta el az igazgatói feladatokat. Adrienn igazgatósága alatt fennmaradt és tovább mélyült a karral kialakított szoros együttműködés, amely egyebek mellett számtalan OTDK-helyezéssel, Jessup-résztvevőkben, Pro Scientia Aranyérmesekben, mediációs és perbeszédversenyek sokaságában, szakmai konferenciák szervezésében, előadásokban nyilvánult meg.

Szakkollégiumunk könyvtárának fejlesztésével, a társadalmi felelősségvállalás körébe tartozó programok erősítésével, a külföldi konferencialátogatások és tanulmányutak támogatásával, a szakkollégisták publikációs lehetőségeinek (új szakkollégiumi tudományos folyóirat; tanulmánykötetek) bővítésével a Karon folyó tehetséggondozó tevékenység egyik legaktívabb résztvevője és alakítója volt. Adrienn rengeteget tett a szakkollégium alumni kapcsolatainak élénkítés érdekében is. Vezetése alatt jött létre és fejlődött az Bibó Alumni-rendszer és a Szakkollégium Coaching programja is.

2014-ben a Díj tudományos fokozatát dr. Marosi Zoltán, közösségi fokozatát dr. Stumpf István részére ítélte oda a Szakkollégium közössége.

2013-ban a Harkály-díj tudományos fokozatát Dr. Gárdos Péter, a közösségi fokozatát Dr. Hack Péter kapta meg.

Dr. Gárdos Péter 2003-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-2003 között a Bibó István Szakkollégium tagja volt. 2008-ban doktori fokozatot szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ugyancsak 2008-ban kereskedelmi szakjogász diplomát szerzett.

2003 és 2004 között az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Irodában volt ügyvédjelölt. 2004 és 2008 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban dolgozott a Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályon, majd osztályvezetőként az Alkotmányjogi Főosztályon. 2008-ban csatlakozott a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Irodához.

Gárdos Péter volt szakkollégista fiatal kora ellenére több ízben tett tanúbizonyságot a polgári jog elméletének és gyakorlatának rendkívül mély ismeretéről.

Az engedményezésről írt disszertációjával 2008-ban szerzett PhD fokozatot az ELTE-n. Az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében 2003 óta vett részt. Szerzője a Szakértői Javaslat több fejezetének, a szerkesztő munkatársa és több fejezet szerzője az ún. Bizottsági Javaslat magyarázatokkal ellátott változatának, valamint a megjelenés alatt álló, a Polgári Törvénykönyv magyarázatát tartalmazó kötetnek. Számos cikke jelent meg elsődlegesen a szerződési jog köréből, szerkesztője a Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből című kötetnek.

Dr. Hack Péter 1998. óta tart kurzusokat a szakkollégisták számára. 2009. őszétől áldozatos munkájával vezeti a Büntető Tudományok Műhelyét. Ezalatt az öt év alatt folyamatos közösségi és szakmai szerepvállalásaival is segítette a Szakkollégiumot. A kurzusok oldalán a büntetőeljárás jogi szigorlati felkészítő oktatója, illetve a retorika kurzust vezeti. Előbbi nyilvánvalóan a szigorlat teljesítéséhez nyújt segítséget, míg utóbbi a jogász szakma elengedhetetlen feltételét – a jó szónoki képességek elsajátítását teszi lehetővé. A retorika kurzus sokoldalúságát mutatja, hogy minden félévben megújul, általános szónoklatok tartásától a büntető perekben jellemző vád- és védőbeszédek előadását is el lehet sajátítani.

Nagyban segítette munkájával mind az elmúlt évek, mind a legutóbbi OTDK-ra való felkészülést. Az előadók és az opponensek számára is tartott felkészítőt, továbbá konzulensként is a nevét adta a Bibós indulók sikeréhez. A korábbi és az idei Szakmai Napok bírálóbizottságának munkájában is részt vett.

Nem csupán OTDK, hanem tutori dolgozatok konzulenseként is kifejtette segítőkészségét. Az újonnan felvett szakkollégisták számára alapozó kurzust tartott. Az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépésének tiszteletére rendezett konferencia (2013. április 12.), a hónapokat és komoly erőfeszítéseket igénylő munkája nélkül nem jöhetett volna létre.

Jelenleg az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanszékvezető habilitált egyetemi docense, emellett az ELTE ÁJK Kari Tanácsának tagja.

2011-ben a Harkály-díj tudományos fokozatát Dr. Grad-Gyenge Anikó, a közösségi fokozatot pedig dr. Mándi Tibor kapta meg.

Dr. Grad-Gyenge Anikó 2002-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd 2004-ben szerezte meg a jogi és bibós diplomát. 2006 nyarán kutatói ösztöndíjat kapott a Max Planck Institut szellemi alkotások jogával foglalkozó intézetében. 2004-2007-ig PhD-képzésben vett részt az ELTE ÁJK-n, majd 2010-ben szerzett tudományos fokozatot. A Kollégiumban szintén 2004 óta tanít. Fő kutatási területe a szerzői jog, erről a jogterületről tart rendszeresen órákat és ezeken kívül is előadásokat a Bibóban. A Károli Gáspár Református Egyetemen egyetemi adjunktus, polgári jogi előadásokat és szemináriumokat tart. Több tucat magyar- és idegen nyelvű publikációja és négy könyve jelent meg. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztályának Kodifikációs Osztályának vezetője volt. A Creative Commons Magyarország csapatában a CC licencekkel kapcsolatos jogi munkát végzett/végez.

Dr. Mándi Tibor régóta elkötelezett támogatója a Bibónak, mind szakmai, mind közösségi értelemben, összességében talán kicsit utóbbi felé billen a mérleg. A Bibóért végzett munkájának a betetőzése a 2011/2012-es tanév, amelynek során az őszi félévben a Bibó-olvasószeminárium oktatója, a Szatyor Bárban megtartott beszélgetés szervezője és moderátora illetve tavasszal a felvételi eljárás szóbeli fordulójában ismét tag, amelyre évek óta visszahívjuk. Mindezeket megelőzően évek óta visszatérő oktató, a Politikatudományi Műhely műhelyvezetésének tagja. Ez utóbbi keretében az egyik legelkötelezettebb tanár, valóban egyénenként is követi a szakmai fejlődésünket, a kurzusszervezésben is tevékenyen részt vesz, az összes Bibóval kapcsolatos feladatot és vállalást lelkesen és odaadóan végzi, az általa szervezett és/vagy szakmailag relevánsnak ígérkező beszélgetésekre, eseményekre rendszeresen, célzottan hívja a bibósokat.

2010-ben a Harkály-díj tudományos fokozatát Dr. Nagy Csongor István, a közösségi fokozatot pedig Dr. Bihari Mihály kapta meg.

Dr. Nagy Csongor István már szakkollégistaként is példamutató szakmai tevékenységet folytatott, az OTDK versenyek rendszeres résztvevője és díjazottja volt. A Közép-európai Egyetemen (CEU) szerzett mester- (LLM), majd SJD (amerikai jogi doktori) fokozatot. 2004-ben elvégezte a World Law Institute és a CEU „Course on World Law” képzését; 2005-ben teljesítette a CEU „Advanced European Union Legal Practice” képzését. Tanulmányokat és kutatásokat folytatott Rotterdamban, Heidelbergben, New Yorkban, Bécsben, Hágában és Münchenben.

A Nemzetközi – és Európai Jogi Műhely műhelyvezető tanára, rendkívül elfoglalt életritmusa mellett folyamatosan a szakkollégisták rendelkezésére áll, legyen szó akár OTDK nevezésről, akár  szakmai pályázatokról, akár ajánlások írásáról. Emellett a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa,  a Versenyjogi Kutatóközpont kutatója. Oktat a Mathias Corvinus Collegiumban. A Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. 2008 és 2010 között az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének Eurojus jogi tanácsadója volt. Korábban megbízott oktatóként oktatott az ELTE-n, a CEU Business School-ban (Budapest), a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint az International Business School-ban (Budapest). Több mint 50 publikációja jelent meg magyar, angol és német nyelven (Acta Juridica Hungarica, European Competition Law Review, European Law Review, Gazdaság és Jog, Jogtudományi Közlöny, Journal of Private International Law, London Law Review, Magyar Jog, Wirtschaft und Wettbewerb). Publikációi közül kiemelendő „Az Európai Unió nemzetközi magánjoga” című kézikönyv (HVG-Orac, 2006) és a „Kartelljogi kézikönyv” (HVG-Orac, 2008). Richard Whish „Versenyjog” c. könyve magyar kiadásának egyik fordítója. A „Verseny és Szabályozás” c. évkönyv jogi szerkesztője (MTA Közgazdaságtudományi Intézet).

Dr. Bihari Mihály 2006 őszi felkérésünk óta vezeti a Politikatudományi Műhelyet, az elmúlt években egyetlen alkalommal sem mondott le hivatalos műhelyülésre szóló meghívót, több kurzus megszervezésében, szakmai gyakorlat megszervezésében és tutori dolgozat elbírálásában vállalt szerepet a műhely életében. Az elmúlt években a kollégiumért szentelt munkáján túl kezdettől, az 1980-as évek vége óta tart előadásokat, veszt részt előadóként a Bibó István Szakkollégium rendezvényein. Kollégiumhoz, Bibó Istvánhoz kötődését tehát már számos alkalommal bizonyította, ez utóbbinak elismerésére a Magyar Politikatudományi Társaság Bibó István díjjal jutalmazta.

2009-ben a Harkály-díj tudományos fokozatát Dr. Menyhárd Attila, közösségi fokozatát pedig Horváth Bianka kapta.

Dr. Menyhárd Attila, volt szakkollégista az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, ügyvéd. Jogi tanulmányait 1988-ban kezdte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1993-ban szerzett jogi diplomát. A diploma megszerzése után a Polgári Jogi Tanszék tanársegéde, majd adjunktusa lett. 2003-ban, „A jó erkölcsbe ütköző szerződések” című tanulmányával megszerezte PhD fokozatát. 2004-ben docensi megbízatást kapott, majd 2007-ben habilitált, s még ebben az évben a tanszék vezetőjévé választották.Az egyetem mellett ügyvédként tevékenykedik, továbbá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság bírája. Aktív résztvevője számos európai kutatási programnak. Több publikáció, köztük három monográfia szerzője. Egyetemi, ügyvédi valamint kutatói munkája mellett évek óta odaadóan tanítja a szakkollégium hallgatóit. A Civilisztika Műhely egyik vezetőjeként számos kurzus tartásával erősíti kollégiumunk szakmai pillérét.

Dr. Horváth Bianka 2000-ben nyert felvételt az ELTE Bibó István Szakkollégiumba. Jogi diplomáját 2004-ben szerezte meg az ELTE-ÁJK-n. Ezt követően ügyészségi fogalmazó, majd ügyész. Bianka mind egyetemi évei alatt, mind pedig azt követően közösségünk motorja volt. A Büntetőjogi Műhely egyik alapító tagjaként e jogterület iránt messzemenőleg elkötelezett embernek ismertük meg.A szakkollégium életét stábvezetőként, választmányi tagként, 2004 és 2007 között pedig nevelőtanárként egyengette. Áldozatos munkájának köszönhetően indult el az immár tíz éve töretlen sikerrel működő működő, hagyománnyá vált program, az Állampolgári Nevelési Tábor. Az őri Bibó István Általános Iskola és a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium 12-14 éves diákjainak rendezett táborban rendszeresen tartott foglalkozásokat.Önzetlen munkáját a Harkály-díj Közösségi fokozatának átadásával köszöntük meg.

Először 2008 őszén, a szakkollégium fennállásának 25 éves évfordulóján rendezett és az Öregbibós találkozóval egybekötött ünnepség keretében, Dr. Kukorelli István vehette át.

Dr. Kukorelli István az ELTE-ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanára, volt alkotmánybíró. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1976-ban szerzett egyetemi diplomát, azóta az Alkotmányjogi Tanszék oktatója. 1988 és 1989 között karunk oktatási dékánhelyettese volt, 1991-től pedig az Alkotmányjogi Tanszék vezetője. 1994 és 2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője és a Doktori Tanács állam- és jogtudományi szakbizottságának tagja. 2007-ben az Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete választotta elnökévé.Egyetemi tevékenysége mellett aktívan részt vesz a közéletben is. 1988-ban a Független Jogász Fórum alapító tagja, 1989-ben a Harmadik Oldal képviselőjeként vett részt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon. 1997-ben az Országos Választási Bizottság elnöke lett. 1999 és 2008 között alkotmánybíró.Számos elfoglaltsága mellett, a Szakkollégium életében is meghatározó szerepet játszik. Műhelyvezető tanára a Közjogi Műhelynek, de műhelyvezetői feladatain túl a közösség egésze számára szervez programokat, hív hozzánk vendégeket és közvetíti, továbbadja Bibó István gondolatait, szellemiségét.