Szervezeti és működési szabályzat

Preambulum

 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bibó István Szakkollégiuma nappali tagozatos jogász- és politológus hallgatók szellemi és közösségi műhelyeként működik. A Szakkollégium magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló, autonóm intézmény, melynek célja társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelése.

A Szakkollégium céljait a hallgatói öntevékenységre épülő előadás-sorozatok, kurzusok, viták szervezésével, a demokratikus magatartásforma elsajátítását segítő önkormányzat és a vélemények sokszínűségét biztosító nyilvánosság megteremtésével, közös értékeken, együttes cselekvésen alapuló életforma kereteinek kiépítésével, valamint a nyelvtanuláshoz szükséges feltételek biztosításával kívánja megvalósítani.

 

Általános rész

A Szabályzat hatálya

1. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem által üzemeltetett ELTE Bibó István Szakkollégiumra (a továbbiakban: Szakkollégium).

(2) Jelen Szabályzat hatálya alatt szakkollégista: az a hallgató, aki a Szakkollégium tagja.

A Szakkollégium feladata

2. § (1) A Szakkollégium az Egyetem fenntartásában működő, állami tulajdonú ingatlanban működik.

(2) A Szakkollégium a felsőfokú tanulmányaikat folytató szakkollégisták számára

a) igény szerint szálláslehetőséget biztosít a Szakkollégiumban,

b) segítséget nyújt tanulmányaik folytatásához (lehetőséget nyújt a hallgatók önképzéséhez, értelmiségivé váláshoz, tehetségük kibontakozásához, művelődésükhöz, testedzésükhöz, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez), továbbá

c) az egyes szakterületeken mélyebb ismereteket ad át részükre.

A Szakkollégium szervezeti és működési alapelvei

Szakmaiság

3. § Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bibó István Szakkollégiuma működésének célja, hogy a tagok szakmai felkészültségét minden lehetséges eszközzel elősegítse. E célból minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti tagjainak jogi és politológiai tanulmányait és idegen nyelvi ismereteinek bővítését. A szakkollégistának kötelessége, hogy jogi és politológiai tanulmányait felelősségteljesen és szakkollégistához méltó módon teljesítse, továbbá hogy a Szakkollégium képzési rendszerében részt vegyen.

Tájékozottság

4. § A Szakkollégium célja művelt, tájékozott, idegen nyelveket beszélő, széles látókörű értelmiség nevelése. E célból elősegíti tagjai társadalomtudományi tanulmányait, művelődését, tájékozódását és nyelvtanulását.

Önállóság, kezdeményezés

5. § A Szakkollégium célja, hogy tagjaiban az önálló gondolkodást, a kezdeményezőkészség szellemét fejlessze, tagjai egyéniségét gazdagítsa.

Felelősség

6. § A Szakkollégium célja, hogy tagjaiban a felelősségvállalás szellemét fejlessze. A Szakkollégium minden tagja és minden tisztségviselője felelősséggel tartozik kötelezettségei megszegéséért, illetve jogaival való visszaélésért.

Közösség

7. § A Szakkollégium célja a Szakkollégium közösségi életének fejlesztése és védelme.

Önkormányzat

8. § A Szakkollégium működése az önkormányzatiság és a demokrácia elvein alapul; tisztségviselőit a közösség – a Szabályzatban foglaltak szerint – választja, ellenőrzi és váltja le.

Egyenlőség

9. § Minden szakkollégista ugyanolyan jogokat élvez, és ugyanolyan kötelezettségek terhelik. Az újonnan felvett szakkollégista szavazati jogát személyi kérdésekben a Szakkollégium Szabályzatai korlátozhatják.

Nyilvánosság

10. § Minden, a Szakkollégiummal kapcsolatos ügy nyilvános a Szakkollégium minden tagja előtt. Az ilyen ügyekről a Szakkollégium minden tagja köteles az érdekelteket megfelelő időben tájékoztatni. Különösen terheli ez a kötelesség a Szakkollégium tisztségviselőit az általuk hozott határozatok és a Szakkollégiummal kapcsolatos tevékenységük tekintetében. A Szakkollégiummal kapcsolatos ügyekről a Szakkollégium minden tagja jogosult véleményt nyilvánítani. A nyilvánosságot személyi kérdésekben a Szakkollégium Szabályzatai korlátozhatják.

Anyagi érdekeltség tilalma

11. § A szakkollégistának szakkollégiumi tagságához kizárólag anyagi érdeke nem fűződhet, abból tisztán anyagi haszna nem származhat. A szakkollégiumi tagság nem alapulhat anyagi érdekeltségen. A szakkollégistának nem származhat anyagi haszna kurzus tartásából vagy szakkollégistaként végzett más közérdekű tevékenységéből.

Szabályzatszerűség

12. § (1) A hatályos Szabályzatoknak a Szakkollégium minden tagja számára hozzáférhetőeknek kell lenniük. A Szabályzatok közzétételéről és hozzáférhetőségéről a Választmány elnöke gondoskodik.

(2) Új szabályzat elfogadása, illetve szabályzat módosítása esetén a módosítások a Szakkollégium minden tagja számára hozzáférhető, hivatalos honlapjára történő átvezetéséről és egységes szerkezetben való közzétételéről az elfogadást követő 8 napon belül a Választmány elnöke gondoskodik.

(3) Hatályos Szabályzatoknak kétség esetén a Szakkollégium hivatalos honlapján hozzáférhető Szabályzatokat kell tekinteni.

A Szakkollégium kapcsolatai

13. § (1) Az Egyetem látja el a Szakkollégium igazgatási felügyeletét. E hatáskör gyakorlása során az önkormányzati tisztségviselők és választott bizottságok hatáskörét csorbítani, illetve elvonni nem lehet. A Szakkollégium általános felügyeletét az Egyetem rektora látja el.

(2) A Szakkollégium szakmai felügyeletét a Szakkollégium Igazgatója gyakorolja.

(3) A Szakkollégiumot az Igazgató és a Választmány által megbízott személyek képviselik. A Szakkollégium kapcsolatot tart a volt szakkollégistákkal és más szakkollégiumokkal.

Tagság és névviselés

14. § (1) A Bibó István Szakkollégium tagjai a mindenkori tagsági viszonnyal rendelkező szakkollégisták, az Igazgató, az alumnusok, a mentorok és a seniorok.

(2) A „Bibó István Szakkollégium” név viselése a mindenkori szakkollégisták közösségét illeti meg az ELTE SzMSz 2. § (7) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, azzal, hogy a rektori engedélyhez a Közgyűlés egyetértése szükséges.

 

A Szakkollégium szervezete és hallgatói önkormányzata

Az Igazgató

15. § (1) A Szakkollégium működését a Szakkollégiumi Igazgató irányítja, aki a Szakkollégium felelős vezetője.

(2) Az Igazgató feladatai közé tartozik különösen:

a) az Egyetem és a Kar képviselete a Szakkollégiumban és a Szakkollégium képviselete az Egyetem és a Kar előtt.

b) gondoskodás a szakmai feladatok ellátásáról, a szakmai-tanulmányi munka előkészítése és koordinálása.

c) a szakkollégiumi alkalmazottak munkájának irányítása, gondoskodás a jogszabályok betartásáról, az egyetemi előírások által meghatározott gazdasági és igazgatási feladatok elvégzéséről.

(3) A Szakkollégiumi Igazgató állása pályázat útján tölthető be, amelyet a rektor ír ki a jelen Szabályzatban meghatározottakra tekintettel. A pályázatot a Szakkollégium Választmánya véleményezi. A Szakkollégiumi Igazgatót a Közgyűlés javaslatára – az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága véleményét kikérve – a rektor nevezi ki.

(4) A Szakkollégiumi Igazgatói megbízás legalább három, legfeljebb öt évre szól, és pályázat útján több alkalommal megismételhető.

(5) Az Igazgatót akadályoztatása esetén az általa írásban az ügyek meghatározott csoportjára meghatalmazott mentor vagy senior helyettesítheti.

16. § (1) A Szakkollégiumi Igazgató kötelessége és feladata:

a) biztosítani, hogy a Szakkollégium az Egyetem oktatási-nevelési céljaival, szabályzataival összhangban működjön;

b) irányítani és értékelni a szakkollégiumi oktató-nevelő munkát;

c) együttműködni a Szakkollégiumban működő hallgatói részönkormányzattal;

d) az Egyetem hallgatóira vonatkozó fegyelmi szabályzat megsértése esetén fegyelmi eljárást kezdeményezni;

e) gondoskodni a rektor, valamint a felügyeletet ellátó minisztérium által kért adatok szolgáltatásáról;

f) a Szakkollégiumban működő hallgatói részönkormányzat által hozott, és az általa felfüggesztett döntéseket, határozatokat a rektor elé terjeszteni;

g) a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint gondoskodni a hallgatói lakószobák rendszeres ellenőrzéséről;

h) kidolgozni a Szakkollégium fejlesztési tervét;

i) közreműködni a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítésében;

j) minden, amit az Egyetem szabályzatai kötelezettségeként és feladatául előírnak számára.

(2) A Szakkollégiumi Igazgató joga:

a) felfüggeszteni a Szakkollégiumban működő hallgatói részönkormányzat minden olyan döntésének, határozatának végrehajtását, amely jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért;

b) képviselni a Szakkollégiumot az Egyetemen belül, és a rektor előzetes tájékoztatásával külső szervek előtt;

c) szükség esetén a Szakkollégium lakója ellen fegyelmi eljárás indítását javasolni;

d) kinevezni, megbízni és felmenteni a kollégiumi nevelőtanárokat;

e) minden, amit az Egyetem szabályzatai jogként megadnak neki.

A Közgyűlés

17. § (1) A Szakkollégium önkormányzatának legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a szakkollégistákból, az Igazgatóból, a mentorokból és a seniorokból áll.

(2) A Közgyűlés dönthet minden, a Szakkollégium életét befolyásoló kérdésről, amelyet a Szabályzatok nem utalnak kifejezetten más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen

a) a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) és egyéb szabályzatainak a megállapítása;

b) a kommunikációs, közösségi, pénzügyi és szakmai stáb vezetőinek, a Választmány elnökének, a Felvételi Bizottság, továbbá a Bibó István Szakkollégiumért Alapítvány Kuratóriuma hallgatói tagjainak a megválasztása, illetve – szükség esetén – azok visszahívása;

c) a Szakkollégium költségvetési gazdálkodásáról, beruházási, fejlesztési és felújítási kérdésekről való véleménynyilvánítás.

(3) A Közgyűlésen szavazásra az (1) bekezdésben felsoroltak jogosultak. A Közgyűlésen minden szakkollégista, mentor és senior, valamint az Igazgató részt vesz, felszólalhat és szavazhat. A szavazás, a részvétel és a felszólalás jogát személyesen kell gyakorolni, kivéve a jelölés elfogadásának jogát, amely a Közgyűlés bármely jelenlévő tagja által gyakorolható.

(4) A Közgyűlés határozatképes, amennyiben a szavazásra jogosultak fele jelen van. A létszám megállapításánál nem vehető figyelembe az, aki tartósan (legalább 30 nap) távol van. Kizárólag ugyanazzal a napirendi pontokkal ismételten összehívott Közgyűlés a szavazásra jogosultak harmadának jelenlétében határozatképes. A megismételt Közgyűlést legkorábban az eredeti Közgyűlést követő hetedik napra lehet összehívni.

(5) Az SZMSZ elfogadásához, illetve módosításához a Közgyűlés jelenlévő tagjai legalább kétharmadának (minősített többség), minden más döntéshez – amennyiben a Szabályzatok másként nem rendelkeznek – a Közgyűlés jelenlévő tagjai több mint felének (egyszerű többség) szavazata szükséges. A szavazatok összesítésénél az érvénytelen szavazatokat nem lehet figyelembe venni. A Közgyűlésen a döntéshozatal nyílt szavazással történik; személyi kérdésekben a szavazás titkos.

(6) A szakkollégista a Közgyűlés elmulasztását előzetesen kimentheti vagy az elmulasztott Közgyűlés napjától számított három napon belül igazolhatja. A részvételt, illetve a mulasztás kimentését vagy igazoltságát az Igazgató a Választmány elnökével egyetértésben állapítja meg.

(7) A szakkollégista elveszti szakkollégiumi tagságát, ha egy félév során két alkalommal igazolatlanul nem vett részt a Közgyűlésen. A tagság megszűnik az igazolásra nyitva álló határidő lejártát követő napon.

18. § (1) A Közgyűlést a választmányi elnök félévente háromszor, a szorgalmi időszakra eső időpontra hívja össze. A választmányi elnök a szorgalmi időszakban köteles haladéktalanul, tizenöt napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést, ha azt a Szakkollégium bármely tizenöt tagja vagy az Igazgató azt tőle írásban kéri. Ezen kívül kérelemre vagy saját kezdeményezésre bármikor összehívhatja a Közgyűlést, ha szükségesnek tartja. A Közgyűlést összehívhatja az Igazgató, ha bármely szakkollégiumi szerv határozatát jogszabálysértőnek vagy szabályzatellenesnek tartja, ha a Választmánnyal vitája van, továbbá a tisztségviselők beszámoltatása céljából.

(2) A szabályszerűen kiírt Közgyűléssel egyidejűleg más szakkollégiumi program nem tartható.

19. § (1) A Közgyűlést összehívó határozatban meg kell jelölni a napirendi pontokat, valamint a Közgyűlés pontos helyét és időpontját. Ha a Közgyűlés bármely tagja valamely téma megjelölését kéri a Közgyűlést összehívótól, e téma felvétele a napirendi javaslatba kötelező.

(2) A Közgyűlést összehívó határozatot az összehívónak legalább 5 nappal a kitűzött időpont előtt közzé kell tennie.

(3) A Szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatokat írásban, a Közgyűlés összehívójához, a Közgyűlést megelőző nap éjfélig kell benyújtani. A benyújtott javaslatokhoz kapcsolódó módosító javaslat – elsősorban a Szabályzatok ellentmondás-mentességének megőrzése érdekében – később is benyújtható.

20. § (1) A Közgyűlés legalább félévente beszámoltatja a Választmány elnökét, az Igazgatót, az e szabályzatban meghatározott stábok vezetőit, a Felvételi Bizottságot, valamint a mentorokat és a seniorokat végzett munkájukról. Valamennyi közgyűlésen meghallgathatja a stábok vezetőinek beszámolóját az aktuális kérdésekről és az eltelt időszakban végzett munkáról. A Közgyűlés az egyes beszámolókat követően kérdéseket intézhet a tisztségviselőkhöz, majd titkos szavazással dönt a beszámoló elfogadásáról. A Felvételi Bizottság beszámolóját annak elnöke terjeszti a Közgyűlés elé.

(2) Amennyiben a Választmány elnöke, az egyes stábok vezetői, a Felvételi Bizottság vagy a mentorok és a seniorok beszámolóját a Közgyűlés nem fogadja el, úgy megbízatásuk automatikusan megszűnik. Amennyiben az Igazgató beszámolóját a Közgyűlés nem fogadja el, a Közgyűlés külön szavaz arról, hogy a rektornál kezdeményezi-e az Igazgató megbízásának felülvizsgálatát.

21. § A lényeges eljárási szabályok megsértésével összehívott, illetve lefolytatott Közgyűlés döntései semmisek. A Közgyűlés jogszabályt vagy a Szakkollégium valamely Szabályzatát egyébként sértő döntései a közgyűlési jegyzőkönyv közzétételétől számított ötödik napig megtámadhatóak az Igazgató által. E rendelkezés a rektornak az ELTE SzMSz I. kötet 78. § (3) bekezdésben biztosított jogát nem érinti.

22. § A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül. Az írásba foglalt jegyzőkönyvet a Közgyűlés időpontjától számított három napon belül közzé kell tenni a faliújságon. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetője felel. A jegyzőkönyv megőrzését a Választmány biztosítja, és lehetővé teszi, hogy a Szakkollégium minden tagja és tisztségviselője számára hozzáférhető legyen.
23. § (1) A Közgyűlés általános menete:

a) a jelenlévők számbavétele;

b) a levezető elnök megválasztása;

c) a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének és a három főből álló szavazatszámláló bizottságnak a megválasztása;

d) a napirend meghatározása; egyebek, a napirend szerint.

(2) Ha a Közgyűlésen sor kerül a tisztségviselők beszámoltatására, akkor a beszámolók meghallgatására és a beszámolókról való szavazásra lehetőség szerint a napirend meghatározását követően, az egyéb napirendi pontokat megelőzően kell sort keríteni.

A Választmány

24. § (1) A Választmány a szakkollégiumi élet operatív, önkormányzati szerve és a szakkollégisták érdekvédelmi testülete.

(2) A Választmány tagjai a Választmány elnöke és a stábvezetők.

(3) A Választmány dönthet úgy, hogy meghatározott feladatkörök ellátásával egyes szakkollégistákat bíz meg, illetve munkacsoportokat állít fel. A döntést haladéktalanul közzé kell tenni úgy, hogy abból a szakkollégista illetve a munkacsoport vezetője és az egyes tagok személye, valamint az ellátott feladatkörök egyértelműen kitűnjenek.

(4) A Választmány tagja:

a) feladatait a tőle elvárható gondossággal ellátja;

b) végrehajtja a Közgyűlés és a Választmány határozatait;

c) bármely szakkollégista kérdésére beszámol a Közgyűlésnek;

d) tisztsége megszűnését követően gondoskodik a hatáskörébe tartozó feladatok átadásáról.

A választmányi tagság keletkezése és megszűnése

25. § (1) A Választmány tagjait a Közgyűlés tavasszal választja a szakkollégisták közül meghatározott feladatkörre. Az adott tisztségre jelöltek közül az tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A Választmány tagjainak megbízatása a megválasztásukat követő őszi félév első közgyűlését követő napon kezdődik. A Választmány tagjainak megbízatása egy évre szól. A Választmány tagjai és elnöke újraválaszthatók.

(2) A Választmány tagjának, illetve tagjainak megválasztása előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jelöltek ismertessék az adott stábbal kapcsolatos terveiket.

(3) A választmányi tagság megszűnik:

a) a szakkollégiumi tagság megszűnésével;

b) tartós távolléttel (a Választmány valamely tagja 30 napnál hosszabb ideig tartó akadályoztatása, illetve a választmányi ülésről való négyszeri indokolatlan távolmaradása miatt);

c) a tisztségről való lemondással; a lemondást a választmányi ülésen be kell jelenteni, és azt a Választmányi Hírekben rögzíteni kell;

d) a beszámoló elutasítása esetén;

e) visszahívással.

(4) A választmányi tag lemondását a soron következő választmányi ülésen köteles bejelenteni, és azt a Választmányi Hírekben rögzíteni kell.

(5) A választmányi tagság megszűnése esetén új választmányi tagot a választmányi tagság megszűnését követő első közgyűlés választ. Az e bekezdés szerint megválasztott választmányi tag megbízatása a megválasztását követő napon kezdődik és a megválasztását követő őszi félév első közgyűléséig tart.

(6) Ha bizonyossá válik, hogy az (1) bekezdés szerint megválasztott szakkollégista megbízatása nem fog megkezdődni az (1) bekezdésben meghatározott időpontban, a bizonyossá válást követő első közgyűlés választ új választmányi tagot. Az e bekezdés szerint megválasztott választmányi tag megbízatása a megválasztását követő őszi félév első közgyűlését követő napon kezdődik Amennyiben e bekezdés alapján az őszi közgyűlés választ választmányi tagot, a szakkollégista megbízatása a megválasztását követő napon kezdődik.

A Választmány ülései

26. § (1) A Választmány szorgalmi időszakban hetente, vizsgaidőszakban legalább kétszer ülést tart. Ülésén meghatározza következő ülése pontos helyét, időpontját és várható napirendjét.

(2) Az Igazgató a Választmány ülésén részt vesz, azon tanácskozási joggal rendelkezik.

(3) Az ülések nyilvánosak. Az üléseken a mentorok és a seniorok, valamint a Felvételi Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesznek; a szakkollégisták tanácskozási joggal részt vehetnek.

(4) A Választmány határozatképes, ha legalább három tagja jelen van.

(5) A Választmány határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A Választmány tagjai – személyi kérdések kivételével – a szavazástól nem tartózkodhatnak.

27. § A Választmányi ülésekről készült Választmányi Híreket az ülést követő két napon belül kell közzétenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell legalább a résztvevők nevét, a határozatképességet, az ülés időpontját, a főbb napirendi témákat, a meghozott határozatokat, a szavazatok arányát, valamint a következő ülés pontos helyét, időpontját és várható napirendjét. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a Választmány jegyzőkönyvvezetője, ha ilyen nincs, a Választmány elnöke felel.

28. § A lényeges eljárási szabályok megsértésével összehívott, illetve lefolytatott Választmányi ülés döntései érvénytelenek.

29. § Ha az Igazgató vagy bármely szakkollégista a Választmány határozatát a Szakkollégium valamely Szabályzatába ütközőnek vagy jogszabálysértőnek tartja, ezt a közzétételétől számított öt napon belül jelzi, és következő ülésén a Választmány köteles azt újra érdemben megvitatni. Ha a kezdeményező az Igazgató vagy a Választmány tagja, és véleményét fenntartja, az ügyet az újabb üléstől számított öt napon belül az Egyetem hatáskörrel rendelkező szerve elé terjeszti. A vita eldöntéséig a határozat nem hajtható végre.

30. § Sürgős esetekben az összehívással és a napirend közzétételével kapcsolatos szabályoktól el lehet térni. Ilyen esetekben a választmányi ülést bármely választmányi tag összehívhatja azonnali kapcsolatot létesítő eszköz útján vagy más módon. A Választmányi Hírek közzététele ilyen esetekben is kötelező.

31. § (1) A Választmány dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyben bármely szakkollégista döntést kér, és az SZMSZ nem utalja kifejezetten más szerv hatáskörbe.

(2) Döntést hoz a férőhelyek elosztása és a kedvezmények megállapítása kérdésében.

A Választmány elnöke

32.§ (1) A Választmány elnöke a Szakkollégium legfőbb diákvezetője, az Igazgatóval együttműködve a Szakkollégium működésének szervezője. A Választmány feladatainak ellátásáért a Választmány elnöke felel.

(2) A Választmány elnöke képviseli a Választmányt külső fórumokon, különösen más szakkollégiumokkal való együttműködés során, valamint az egyetemi vezetés és más szervek előtt.

(3) A Választmány elnöke összehívja, előkészíti és levezeti a Választmány üléseit.

(4) A Választmány elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt választmányi tag vagy szakkollégista helyettesíti a közgyűlés összehívása jogának kivételével.

A stábvezető

33. § (1) A stábvezető a stáb irányítója, működésének megszervezője,  a stáb feladatainak ellátásáért a stábvezető felel.

(2) A stábvezető a stáb feladatkörébe tartozó egyes feladatok ellátásával a stáb tagjait bízza meg.

(3) A stábokat, azok működését, a hatáskörükbe tartozó feladatokat valamint az azokban való részvétel módját a Közösségi Szabályzat állapítja meg.

A mentorok

34. § (1) Mentor lehet az, aki a szakkollégiumi tagsága alatt abszolutóriumot szerez, záróvizsgáit az egyetemi beiratkozásáról számított 12. aktív félév végig leteszi, és akit a Közgyűlés mentori pályázat alapján megválasztott. Minden műhely mellé legalább egy mentort választ a Közgyűlés. A mentorok újraválaszthatóak.

(2) A mentori pályázatokat a Közgyűlés összehívójához, az őszi félév első rendes Közgyűlését megelőző nap éjfélig kell benyújtani és az első rendes Közgyűlésen kell elbírálni. Az, aki záróvizsgáit az őszi félévben teszi le, és egyébként az (1) bekezdés feltételeinek megfelel, a záróvizsgái letételét követő tavaszi félév első rendes Közgyűlését megelőző nap éjfélig is benyújthatja pályázatát, amelyet e Közgyűlésen kell elbírálni.

(3) A mentorok elsődleges feladata a szakmai-tanulmányi munka szervezése és támogatása a Tanulmányi Szabályzatban meghatározott szakmai műhelyben, amelynek munkájában közreműködik. A mentorok feladatai különösen: konferenciák szervezése; szakmai kiadványokkal kapcsolatos munkák elvégzése; tanulmányi kirándulások szervezése; esetlegesen gyakorlati szakmai munka szerzése vagy szervezése; Bibó István emlékének ápolásával kapcsolatos teendők ellátása.

(4) A mentor legalább félévente beszámol végzett munkájáról a Közgyűlésnek. Köteles beszámolni a Közgyűlésnek akkor is, ha erre a Választmány, a Választmány elnöke vagy az Igazgató felszólítja.

(5) A mentor tisztsége a tanév eleji rendes Közgyűlés kezdetével szűnik meg.

A seniorok

35.§ (1) Senior lehet az, aki a szakkollégiumi tagsága alatt abszolutóriumot szerez és záróvizsgáit az egyetemi beiratkozásától számított 12. aktív félév végig leteszi, és akit a Közgyűlés seniori pályázat alapján megválasztott. A seniorok újraválaszthatóak.

(2) A seniori pályázatokat a Közgyűlés összehívójához, az őszi félév első rendes Közgyűlését megelőző nap éjfélig kell benyújtani és az első rendes Közgyűlésen kell elbírálni. Az, aki záróvizsgáit az őszi félévben teszi le, és egyébként az (1) bekezdés feltételeinek megfelel, a záróvizsgái letételét követő tavaszi félév első rendes Közgyűlését megelőző nap éjfélig is benyújthatja pályázatát, amelyet e Közgyűlésen kell elbírálni.

(3) A seniorok elsődleges feladata a szakkollégiumi közösségi élet szervezése és támogatása, így különösen: előadások, beszélgetések, vitaestek, kirándulások, táborok, egyéb közösségi és kulturális programok szervezése és szükség esetén vezetése; közreműködés a Szakkollégium nem szakmai jellegű kiadványaival kapcsolatos munkában; a újonnan felvett szakkollégisták beilleszkedésének segítése a Szakkollégiumba; a ballagás évenkénti megszervezése; a volt szakkollégistákkal való kapcsolattartás; közreműködés a más szakkollégiumokkal való kapcsolattartásban.

(4) A seniorokat a Közgyűlés, a Választmány, illetve az Igazgató is megbízhatja feladatokkal, így különösen a szakmai munka, előadások, közösségi programok tennivalóinak ellátásával, a hagyományok átadásával összefüggő tevékenységgel.

(5) A senior legalább félévente beszámol végzett munkájáról a Közgyűlésnek. Köteles beszámolni a Közgyűlésnek akkor is, ha erre a Választmány, a Választmány elnöke vagy az Igazgató felszólítja.

(6) A seniorok részt vesznek a felvételi lebonyolításában.

(7) A senior tisztsége a tanév eleji rendes Közgyűlés kezdetével szűnik meg.
A szakkollégista jogai és kötelezettségei

36. § (1) A szakkollégista joga

a) igénybe venni a Szakkollégium szolgáltatásait, valamint a Szakkollégium által biztosított tanulmányi, művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségeket;

b) részt venni a szakkollégiumi rendezvényeken, amennyiben ezt megtiltó fegyelmi büntetés ellene nincs hatályban;

c) a számára biztosított lakótér és a közös helyiségek zavartalan használata;

d) részt vehet a szakkollégiumi önkormányzat munkájában, választó és választható;

e) a Szakkollégiummal vagy kollégista voltával kapcsolatos személyes vagy közösséget érintő kérdéseivel az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (Kollégiumi Részönkormányzat) illetékes vezetőjéhez, a Szakkollégium illetékes szerveihez, vezetőihez, valamint az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottságához fordulni;

f) panasszal élni a rektornál;

g) kérelmére, észrevételére 30 napon belül választ kapni;

h) minden, az egyetemi hallgatókat általában megillető jog;

i) minden, a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatában számára biztosított további jog.

(2) A szakkollégista köteles

a) a kollégiumi díjat határidőre befizetni;

b) az Egyetem szabályzatait, a 46. § d) pontjában meghatározott Szabályzatokat, a házirendet, szakkollégiumi hallgatói önkormányzat határozatait betartani és betartatni;

c) az Egyetem és a Szakkollégium jó hírnevét megőrizni;

d) a rendelkezésére bocsátott lakószobát rendszeresen takarítani;

e) a rábízott vagy az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használni, megőrizni, megóvni.

(3) A szakkollégiumi tagság a felvételiztető testület ilyen tartalmú döntése alapján, a döntés kihirdetését követő nappal jön létre. Két párhuzamos hallgatói jogviszony fennállása esetén – abban az esetben, ha a felvételi időpontjában mind a jogász, mind a politológus hallgatói jogviszony a szakkollégiumi tagság keletkezésének alapjául szolgálhat – a szakkollégista a tagság létrejöttétől számított tizenöt napon belül egyértelműen meg kell jelölnie a szakkollégiumi tagság, valamint az abból fakadó jogok és kötelezettségek alapjául szolgáló hallgatói jogviszonyt.

(4) A szakkollégiumi tagság megszűnik:

a) ha a hallgató jogviszonya megszűnt a Karral;

b) ha a szakkollégista tagságáról írásban lemond – a nyilatkozat megtételének időpontjában, illetve a nyilatkozatban meghatározott későbbi időpontban;

c) a Tanulmányi Szabályzat 15. §-ában meghatározott esetekben a tagság elvesztésére okot adó cselekmény vagy esemény időpontjában, illetve abban az utolsó időpontban, amikor még az elmulasztott kötelezettséget teljesíteni lehet;

d) a 17. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a következő Közgyűlés utáni napon, amennyiben a következő Közgyűlés a tagság helyreállításáról nem határozott.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a tagság megszűnését az Igazgató az arra okot adó körülményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul határozatban állapítja meg.

(6) Az évhalasztó szakkollégiumi tagsági jogai és kötelezettségei szünetelnek, és az évhalasztás időszaka szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele.

(7) A szakkollégista külföldi távolléte ideje alatt tanulmányi jogai és kötelezettségei kérésére szünetelnek. Az egyéb jogok és kötelezettségek megilletik akkor, ha kollégiumi díját a szünetelés ideje alatt is fizeti. A szünetelés ideje azonban szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele.

37. § (1) Azokat a külsős szakkollégistákat, akik belsőssé szeretnének válni, a Közgyűlés meghallgatja, és státuszukról titkos szavazással dönt.

(2) Belsőssé nyilvánítás – amennyiben a kollégiumi férőhelyek száma ezt lehetővé teszi – a szakkollégiumi tagság keletkezését követően kérhető.

38. § (1) A szakkollégista részt vehet a szakkollégiumi élet minden kérdésének megvitatásában. Véleményét kifejtheti, javaslatot tehet.

39. § (1) A szakkollégista a Közgyűlések közötti időben dokumentált észrevételeivel a Választmányhoz fordulhat, ezekre legkésőbb a következő választmányi ülésen érdemi választ kell kapnia. Véleményét közvetlenül is kinyilváníthatja (pl. a faliújságon). A szakkollégista kérelmét, pályázatát és egyéb beadványát a döntésre jogosult önkormányzati szerv nem elnevezése, hanem tartalma szerint bírálja el.

40. § (1) Munkáját vagy személyét érintő döntés előtt a Választmány köteles a szakkollégista véleményét kikérni.

(2) A szakkollégista kezdeményezheti kurzusok megszervezését, illetve részt vehet ezek megszervezésében.

Alumnusok

41. § (1) Alumnus az a volt szakkollégista lehet, aki a Karon egyetemi tanulmányait sikeresen befejezte.

42.§ Az alumnus tevékenységével segíti a Szakkollégium szakmai és közösségi működését.

Jogorvoslat

43. § A Szakkollégium tagjainak és a Szakkollégium szerveinek döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntése) által érintett minden hallgatónak joga van a Szakkollégium szerveinek döntése ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással – a Hallgatói Követelményrendszerben meghatározott eljárás keretében – jogorvoslati kérelemmel élni.

Harkály Díj

44. § (1) A Szakkollégium meghatározott tudományos és közösségi tevékenység elismerésére a tagság által adományozott díjat (Harkály Díj) alapít.

(2) A díjra vonatkozó szabályokat külön szabályzat (A Harkály Díj Szabályzata) tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

45. § A Szakkollégium Szabályzatainak alkalmazása során

a) tisztségviselő alatt az Igazgatót, a választott bizottságok tagjait, a mentorokat és a seniorokat kell érteni;

b) személyi kérdés alatt különösen a beszámolók elfogadását, a belsőssé nyilvánítást, a bizottsági tagok megválasztását és a mentori, seniori, illetve az Igazgatói pályázatokról való döntést kell érteni;

c) szakkollégista az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának azon nappali tagozatos hallgatója, aki felvételt nyert a Szakkollégiumba.

d) Szabályzatok alatt a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Tanulmányi Szabályzatot, a Közösségi szabályzatot, a Felvételi Szabályzatot, és a Harkály Díj Szabályzatát kell érteni kell érteni;

e) Egyetem alatt az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, Kar alatt annak Állam- és Jogtudományi Karát kell érteni.

46. § (1) Az a politológus hallgató, aki az ELTE ÁJK politológus alapképzését szakkollégistaként befejezte, és az alapképzés elvégzését követő legkésőbb negyedik szemeszterben az ELTE olyan mesterképzésén kezdi meg tanulmányait, amelynek mindenkori bemeneti követelménye politológus alapképzésben szerzett oklevél, külön felvételi eljárás nélkül újra a szakkollégium tagjának tekintendő, amennyiben erre irányuló szándékát a mesterszakos tanulmányai megkezdését követő 8 napon belül írásban jelzi a Szakkollégium igazgatójának.

(2) Az (1) bekezdés alapján tagságát megújító szakkollégista tanulmányi kötelezettségeire a jogász hallgatókra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A 34. § alkalmazásában tanulmányait szakkollégistaként sikeresen befejező politológusnak számít az, aki az (1) bekezdésben meghatározott mesterszakot szakkollégistaként befejezte.

Záró rendelkezések

47. § (1) A jelen Szabályzatot a Közgyűlés 2006. december 5. napján fogadta el, érvényességének feltétele a Szenátus jóváhagyó döntése, amely alapján a Szabályzat 2006. december 20. napjától hatályos.

(2) A jelen szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti a Bibó István Szakkollégium LXXXIX/2004. (VI. 28.) ET sz. határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata.