Rólunk

Mi is valójában a Bibó?

3

Az ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumot, későbbi nevén az ELTE Bibó István Szakkollégiumot 1983-ban hozták létre joghallgatók Budapesten az angol college-rendszer mintájára. A Szakkollégium hazánkban mindmáig egyedüliként foglalkozik jogász és politológus hallgatók kollégiumi keretek között történő szakmai képzésével, és a kezdetektől fogva jelentős szerepet játszik az ún. szakkollégiumi mozgalomban is. A Szakkollégium a Szakkollégiumi Charta tagja.

A Szakkollégium célja, hogy a tömegessé vált jogászképzésben az egyetemi követelményekhez és képzéshez képest többletlehetőségeket és -tudást nyújtson hallgatóiknak, és a szakkollégistákból felkészült, a szakma és a munkaerőpiac elvárásainak és kihívásainak megfelelni képes ifjú jogászokat és politológusokat képezzen az egyetemi és a szakkollégiumi éveik alatt. Ezen célkitűzéseink fogalmazódnak meg a Szakkollégium működését meghatározó alapelvekben is: szakmaiság, tájékozottság, önállóság, kezdeményezés, felelősség, önkormányzatiság, nyilvánosság, egyenlőség és közösségiség.

A fenti alapelvek által vezérelve a közösség minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti tagjai tudásának bővítését, továbbá arra törekszik, hogy a diákjaiból művelt, tájékozott, idegen nyelveket beszélő, széles látókörű, szociálisan érzékeny emberek legyenek. Mindez azonban megköveteli a szakkollégistáktól, hogy tanulmányaikat felelősségteljesen és szakkollégistához méltó módon teljesítsék, illetve a Szakkollégium szakmai munkájában és képzési rendszerében aktívan részt vegyenek. A Szakkollégiumban eltöltött évek a vezetés és az oktatók reményei szerint egyben gazdagítják a tagok egyéniségét, fejlesztik az önálló gondolkodás, a kezdeményezőkészség és a felelősségvállalás szellemét.

A szakmai munka a műhelyrendszer keretei között folyik. Valamennyi szakkollégista tagja a Büntető Tudományok, a Civilisztika, a Közjogi Tudományok, a Nemzetközi és Európai Jogi, valamint a Politikatudományi Műhely valamelyikének. A műhelyek vezetését az adott jogterület kiemelkedő szakemberei, egyetemi tanárok és gyakorló jogászok, valamint végzett szakkollégisták alkotják. A Szakkollégium működése az önkormányzatiság és a demokrácia elvein alapul, amelynek körében minden szakkollégista ugyanolyan jogokat élvez, és ugyanolyan kötelezettségek terhelik. A Szakkollégium működésével, szakmai munkájával kapcsolatos kérdésekről valamennyi hallgató jogosult véleményt nyilvánítani, minden ügy nyilvános, a vezetőség és a hallgatók folyamatosan tájékoztatják egymást az aktuális ügyekről.

A Szakkollégium élén az igazgató áll, akit pályázat alapján – a Választmány és a Közgyűlés javaslata, valamint az ELTE Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága véleménye alapján, az ELTE ÁJK Kari Tanácsának egyetértése esetén – a rektor nevez ki határozott időtartamra. A Szakkollégium felelős vezetőjeként gondoskodik a szakmai feladatok ellátásának megszervezéséről, képviseli a Szakkollégiumot és annak érdekeit, valamint ellátja a gazdasági vezetői és intézményvezetői teendőket is. A Szakkollégium igazgatójának megbízása három- öt évre szól, és pályázat útján több alkalommal is betölthető.
A Szakkollégium belső demokráciájának, a diákönkormányzatnak a legfőbb szerve a közgyűlés, amely dönthet minden, a Szakkollégium közösségének életét befolyásoló kérdésről. A Közgyűlés választja meg és számoltatja be a tisztségviselőket, a szakkollégisták itt beszélik meg a kollégiumot érintő legfontosabb eseményeket és itt folynak a legnagyobb viták. Közgyűlést félévente három alkalommal tartunk, a részvétel minden tag számára kötelező.
A szakmai műhelyekben folyó munka segítésére a bibósok az első őszi közgyűlésen mentorokat és seniorokat (az ELTE-vel jogviszonyban nem álló, feladatukat anyagi ellentételezés nélkül vállaló nevelőtanárokat) választ a tisztségre pályázó végzett szakkollégisták közül úgy, hogy lehetőség szerint minden műhely mellé kerüljön egy mentor, aki segítségére van a műhelyvezető oktatónak. A mentorok feladata tehát a szakmai munka szervezésében való közreműködés, gyakran kurzusok tartása, míg a seniorok esetében inkább a közösségi élet szervezésén van a hangsúly.
A szakkollégiumi önkormányzatiságból fakad, hogy a Bibóban a tennivalók nagy részét a mindennapi irányítástól, a források felkutatásán, pályázatíráson és programszervezésen keresztül a felvételi lebonyolításáig és a tanulmányi rendszer működtetéséig a szakkollégisták végzik választott tisztségviselőik és a stábok révén. A feladatok elvégzése mennyiségükre és különbözőségükre tekintettel a kommunikációs, a közösségi, a pénzügyi és a szakmai stáb között oszlik meg. Az újonnan bekerült bibósok maguk választhatják ki, hogy melyik stáb munkájában kívánnak részt venni. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja egy tanévre, amely során félévente beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A stábok vezetőiből áll össze a Választmány, kiegészülve a Választmány elnökével.
A Választmány a szakkollégiumi önkormányzat működésének operatív testülete. Minden olyan kérdésben dönthet, amelyet szabályzat nem utal más önkormányzati szerv hatáskörébe. Emellett fontos koordinatív szerepet játszik a stábok munkájának összehangolásával. A Választmány szorgalmi időszakban hetente ülésezik, ülésein a tisztségviselők kötelező jelleggel vesznek részt. Az ülések nyilvánosak, minden szakkollégistának joga van jelen lenni, felszólalni, javaslatot tenni. A Választmány elnöke a Szakkollégium legfőbb diákvezetője, az igazgatóval együttműködve szervezi a szakkollégiumi önkormányzat működését. Felel a Választmány feladatainak ellátásáért, összehívja, előkészíti és levezeti a Választmány üléseit. Ő képviseli a Választmányt külső fórumokon, különösen a más szakkollégiumokkal való együttműködés terén, valamint az egyetemi szervek előtt.
A Kommunikációs Stáb feladata a Szakkollégium külső kapcsolatainak ápolása. Munkája során különös figyelmet szentel a volt szakkollégistákkal, az egyetemi és a kari szervekkel, más szakkollégiumokkal, valamint a jogi és politikatudományi szakma képviselőivel való kapcsolat ápolására. Gondoskodik arról, hogy a Szakkollégium által szervezett programok a szükséges publicitást megkapják, valamint hogy az azokra vonatkozó információ az érintettekhez kellő időben eljusson.
A Közösségi Stáb feladata a Szakkollégium közösségi életének fejlesztése, valamint a Szakkollégium által szervezett közösségi programok, a kulturális- és sporttevékenység szervezése, a Szakkollégium hagyományainak ápolása.
A Pénzügyi Stáb célja, hogy a Szakkollégium szakmai és közösségi programjaihoz – a rendelkezésre álló egyetemi források mellett – pályázatok útján és külső támogatók bevonásával biztosítsa a pénzügyi hátteret. A pénzügyi háttér biztosításában kiemelkedő jelentősége van az ELTE Bibó István Szakkollégium a Felelős Értelmiségért Alapítványnak is.
A Szakmai Stáb feladata a Szakkollégium szakmai munkájának koordinálása, valamint a Szakkollégium egészét érintő szakmai programok (konferenciák, szakmai hét) szervezése. Összehangolja a szakmai műhelyek munkáját, a kurzusokat, továbbá nyilvántartja a szakkollégisták tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését.
A Felvételi Bizottság tagjai az igazgató, valamint a Közgyűlés által megválasztott nyolc szakkollégista, akik fél évig viselik ezt a tisztséget. A Felvételi Bizottság feladata: a felvételivel kapcsolatos rendezvények megszervezése, a felvételivel kapcsolatos határidők megállapítása, a felvételivel összefüggő információk közzétételének biztosítása, a második fordulóban a felvételizők szóbeli meghallgatása, az értékelést követően a pontszámok összeszámlálása és a felvételi eredményének kihirdetése.